Fogadalmak

Utolsó napját éljük ennek az évnek.
Néhányan fogadalmakra készülnek, gondolván, hogy holnaptól képesek lesznek megtenni azt, amit tegnap, tegnapelőtt, vagy az egész elmúlt évben nem. A helyzet az, hogy holnap is tök ugyanolyan nap lesz, mint a mai, vagy az elmúlt egy évben minden nap, csak a mi viszonyulásunktól függ, hogyan éljük meg. Ha ma nincs kedved kötelezően jól érezni magad, ne tedd, mert nem lesz jó visszaemlékezni rá milyen pocsékul érezted magad Szilveszterkor.
Ha fergeteges bulira készülődsz, valóban pörgesd fel magad, de ha lehet, ne alkohollal kezd a délelőttöt, mert annak a vége tuti az lesz, hogy délután négyre kinyírod magad, és nélküled zajlik majd az óév búcsúztató. Hallgass jó zenéket, főzd meg a lencsefőzeléket, korhelylevest, hogy végigaludhasd a holnap délelőttöt, és a másnapos gyomornak is kiválóak ezek az ételek. Énekelj, táncolj főzés közben, ez kellően felpörget, megadja a kezdő hangulatot az estéhez.

Egyet ne tégy: ne fogadkozz, hogy holnaptól min fogsz változtatni az életedben.
Minden fogadalommal újabb és újabb leszületésre kárhoztatjuk magunkat, sokszor csak azért születünk újjá, hogy egy előző életbeli fogadalmunkat végre beteljesíthessük. Tudom, hogy írtam már erről, azért írom le újra, mert most a legaktuálisabb a téma. Ne fogadalmakat tegyél hát, ez a nap nem erre alkalmas. Maximum annyit fogadj meg, hogy holnaptól átgondolod, min is kéne változtatnod az életedben, idáig előbb-utóbb úgyis eljutsz, tehát ez nem számít fogadalomnak. Ünnepelj ma lazán, könnyedén, élvezd az életet, engedd el magad, vagy maradj otthon, a pároddal, családoddal, vagy egyedül. Ez utóbbi esetben ne azon sopánkodj, miért is vagy egyedül, és biztos azért nem hívott senki, mert nem érdekel másokat, mi van veled. Parancsold háttérbe egódat, és hívd fel barátaidat, ismerőseidet, mit csinálnak ma, mert szívesen töltenéd velük a napot, vagy éjszakát. Nincs ebben semmi rossz, felesleges sértődötten otthon puffogni, ha mehetnéked van. Előfordulhat, hogy azért nem hívnak, mert azt hiszik, szívesebben vagy egyedül, vagy már régen nem jelentkeztél. Tedd meg most, ha igényed van rá. Gyakran mi magunk választjuk le magunkat azoktól, akiknek esetleg fontosak vagyunk, azzal, hogy állandóan arra várunk, felettébb egoista módon, hogy majd ők keresnek. Szóval még nem késő, telefonálj, és ne felejtsd el a jókívánságokat sem.

Minden szívből jövő (!) jókívánság pozitív rezgéssel bír, ezekből ma és holnap számtalan kering majd az éterben.
Az lenne a jó, ha mindenki valóban, igazán, őszintén, a szíve mélyéből mondaná ki a jókívánságait, mert csak így hat igazán.

"Véletlenül" éppen a mai nap értük el a kétezredik bloglátogatást. Én nem tudom, hogy ez sok, vagy kevés az elmúlt három és fél hónap alatt, és nem is ez a lényeg. Nagyon hálás vagyok, és mélyen megtisztelőnek érzem, hogy ennyien, ennyiszer kíváncsiak voltatok a gondolataimra. Nem sorolom fel, hogy hazámon kívül hány országból olvasnak, annyit csak, hogy egész Európából, és az USA-ból is vannak Olvasóim. Öröm, és hála, amit érzek, mert egytől egyig hozzájárultok a fejlődésemhez.

Azt kívánom Mindannyiotoknak, hogy a következő évben teljesüljön minden vágyatok.
Kívánok sok szeretetet, adjátok és kapjátok, gondolkodás, mérlegelés nélkül.
Nyíljon meg a szívetek egymás előtt, engedjétek el az anyaghoz való kötődést, a ragaszkodást, a félelmeket, a haragot, a fájdalmakat.
Kívánom, hogy legyen időtök egymásra, örülni és szeretni.
Kívánok sok erőt a megbocsátáshoz.
Legyen időtök önmagatokra, elmélkedésre, pihenésre, feltöltődésre.
Sok mosolyt és nevetést kívánok.
Kívánom, hogy tartozzatok bele az emberiség azon két százalékába, akik a felfelé ívelő spirálba kerülnek, ehhez kívánok hitet, erőt, és bölcsességet Nektek.
Köszönöm az elmúlt heteket, hónapokat, amit Veletek tölthettem, és kívánom magunknak, hogy ez így legyen az időnk végeztéig.