Mária Magdolna írásai

Olyan energiák működnek mostanság, amelyek elveszik néha a józan eszét az embernek. Túl gyakran hangzik, hogy ami/aki nem szolgálja az érdekünket, azt el kell hagyni, el kell engedni, le kell cserélni, változtass! Ez így is van, én is így gondolom. De nem anélkül, hogy megpróbálnád a dolgokat jó irányba terelgetni, vagy megtenni minden tőled telhetőt azért, hogy jobban érezd magad, vagy megpróbáld harmonizálni életedben, jóvá tenni a dolgokat, kapcsolatokat, helyzeteket, bármit. A Tan szerint: ami a tiéd, azt úgysem veszítheted el, nem birtokolhatsz semmit, ami nem a tiéd, mindent csak átmenetileg használhatsz. Ez is igaz. Ezen eszme zászlaja alatt, manapság az emberek úgy cserélgetik a barátaikat, és a párjaikat, az elveiket, a tanokat, mint az alsóneműjüket. Ismét egy félreértelmezett spirituális Tan. Mint a tükör törvénye, amely azzal etet, hogy minden, amit látsz, Te vagy. Na de erről majd máskor. A másik manapság elterjedt kedvencem, amikor magukat rettenetesen spirituálisnak hív

Ahogyan az embereket, úgy az állatokat sem akarom már mindenáron megmenteni. A Szellem útján járó emberként tudom, hogy a karma az karma, és a dolgok úgy történnek, ahogy történniük kell. Éppen ezért viszont, amikor személyesen érintett vagyok egy dologban, vagy mert jelen vagyok, vagy mert segítséget kérnek tőlem, azt is tudom, hogy akkor, ott nekem dolgom van. Most éppen azért írok, hogy hátha közben eszembe jut, vajon mi dolgom volt nekem ezzel az üggyel, vajon milyen tanulságot kell levonnom a magam számára belőle a fájdalmon túl, amit most érzek. Történt, hogy segítséget kértek tőlem egy Kutyának. Mostohája, a vén banya, aki halálát kívánta már jó ideje, az utcára kötötte ki rendszeresen, majd éjszakára tyúkólba zárta. Ha valaki nehezményezte ezt, azt mondta, ha nem tetszik vidd el, vagy öld meg. A segítség gyorsan jött, az energiák úgy álltak össze, hogy néhány napon belül Kutyának még gazdija is lett egy idős hölgy személyében. Az energiák úgy álltak össze, hangsúlyozom, mert v